Ez a weboldal Cookie-kat (sütiket) használ! A sütikről, engedélyezésükről és tiltásukról itt olvashat bővebben.

Válasszon klinikát

HMM Budapest HMM Győr
Kiemelt szolgáltatás

Egészségnap szervezés
Mobil szűrő programok
országosan

Érdekel

Blog

Hiperurikémia rizikó tényezői, diagnózisa, étrendi vonatkozása

Az elmúlt években a köszvény, mint betegség előfordulása világszerte megnövekedett, így globális közegészségügyi problémává vált.Köszvény az emelkedett húgysavszint miatt alakul ki.

A húgysav a purin anyagcsere végterméke, amely nagyobb része endogén szintézisből, kisebb része exogén forrásokból származik, például purintartalmú élelmiszerekből, alkoholból, fruktózt tartalmazó italokból. Az húgysav főként a májban és a belekben szintetizálódik, de keletkezhet más szövetekben is, például izmokban, vesékben.

A hiperurikémiát a megnövekedett húgysavtermelés vagy a húgysav ürítésének csökkenése okozza. A vesefunkció romlása a hiperurikémia egyik fő okaa csökkent húgysav-clearance miatt, normális esetben a kiválasztódásának több mint 70%-át a vesék végzik.

A hiperurikémia veszélye mindenkinél előfordulhat, de férfiaknál gyakrabban fordul elő, mint nőknél, és kockázata az életkorral növekszik. Ennek lehetséges oka a férfiak és a nők nemi hormonjainak eltérő szintje, valamint az életkorral járó hormonváltozások.

Rizikó tényezők:

  • alkoholfogyasztás,
  • kóros lipidanyagcsere,
  • bizonyos gyógyszerek, különösen a szívbetegségek kezelésére szolgáló gyógyszerek,
  • ólom expozíció,
  • vesebetegség,
  • magas vérnyomás,
  • magas vércukorszint,
  • hypothyreosis (pajzsmirigy alulműködés),
  • elhízottság,
  • szélsőséges fizikai aktivitás,
  • rossz alvás.

A túlzott alkoholfogyasztás fokozza a szervezet tejsavtermelését, ami gátló hatással bír a húgysavkiválasztásra. Emellett az etanol önmagában fokozhatja az uráttermelést.

Kutatások szerint a hiperurikémia gyakran társul abnormális lipidanyagcserével és hasi elhízással. A lehetséges mechanizmus szerint az abnormális lipidanyagcsere hatással lehet az erekre, szűkületet vagy akár elzáródást eredményezhet, így a veséken keresztüli húgysav-eltávolítás csökkenéséhez vezethet.

Az alvászavar, mint rizikótényező akképpen lehet, hogy a rossz minőségű alvás fáradtsághoz és energiaveszteséghez vezet, ami anyagcseretermékek, köztük a húgysav felhalmozódását eredményezheti.A pontos mechanizmus tisztázatlan, további tanulmányozásra szorul.

Diagnózis

Kezelőorvosa vér- és vizeletvizsgálatot rendelhet el,ahol ellenőrizheti a húgysavszintet, a kreatininszintet az eGFR-t, amely megmutatja a veseműködést. A húgysav általában megtalálható a vizeletben, ahogy a szervezet kiválasztja azt. Orvosa 24 órás vizeletgyűjtést rendelhet el, ha emelkedett húgysavszintet észlel a vérében. Ezt a vizeletvizsgálatot purin csökkentett diétát folytatva megismétlik (kiiktatva az alkoholt és a húgysav szintet befolyásoló gyógyszereket is), ami segít annak meghatározásában, hogy túl magas az ételekből származó purinbevitel vagy a szervezet túl sok húgysavat termel, ill.nem választ ki elegendő húgysavat. Ha köszvény tünetei tapasztahatók, vizsgálhatják az ízületekben felgyülemlett folyadékot vékonytű biopsziával, hogy ellenőrizzék a húgysavkristályok jelenlétét.

Étrendi vonatkozás

A szakirodalom jelenlegi ismeretei alapján az alkohol, a húsból és tenger gyümölcseiből származó purinok, valamint a fruktózzal vagy cukorral édesített italok fogyasztása a köszvény megnövekedett kockázatával jár együtt, míg a tejtermékek, a magas C-vitamin tartalmú gyümölcsök, zöldségek, kávé fogyasztása megóvhatja az embereket a hiperurikémia és a köszvény veszélyétől.

Egy tizenkilenc tanulmányt magában foglaló metaanalízis arra a következtetésre jutott, hogy a hiperurikémia és a köszvény kockázata pozitívan korrelál a vörös hús, a tenger gyümölcsei, az alkohol és a fruktóz bevitelével, és negatívan korrelál a tejtermékekkel, szójaételekkel és gyümölcsökkel. A magas purintartalmú zöldségek nem mutattak összefüggést a hiperurikémiával, de csökkent rizikót mutattak a köszvény kialakulásával.

A fruktóz fokozott figyelmet kapott a hiperurikémia lehetséges okaként, mivel metabolizmusa során melléktermékként urát termelődik. Jelenleg a fruktóz az élelmiszer előállításban használt édesítőszerek elsődleges forrása, valamint a szacharóz (kristálycukor) fő összetevője.

A magas purintartalmú zöldségek (ellentétben a magas purintartalmú állati eredetű élelmiszerekkel) nem mutattak nyilvánvaló összefüggést a hiperurikémiával vagy a köszvény kialakulásával.

Az húgysav normális szintjének fenntartása kiemelkedő jelentőségű, a szabad gyökök megkötését végzi, így fontos antioxidáns bizonyos koncentrációban, és valószínűleg szükséges a központi idegrendszer sejtjeinek oxidatív stresszének csökkentéséhez is. A húgysav biztosíthatja az emberi plazma szabadgyök-fogó antioxidáns kapacitásának akár 55%-át, így az egyik legfontosabb antioxidáns a szervezetben. Az húgysav szint és az egészségügyi kockázatok összefüggése kétfázisú, mivel a húgysav alacsony szintje káros az idegsejtekre, a 420 μM feletti koncentráció pedig kórosnak tekintendő, mert ez a szint meghaladja az urát vízben való oldhatóságát.

 

Feketéné Radó Barbara

dietetikus, egészségügyi tanár MSc

 

Hivatkozásjegyzék:

Borghi C, Tykarski A, Widecka K, Filipiak KJ, Domienik-Karłowicz J, Kostka-Jeziorny K, Varga A, Jaguszewski M, Narkiewicz K, Mancia G. Expert consensus for the diagnosis and treatment of patient with hyperuricemia and high cardiovascular risk. Cardiol J. 2018;25(5):545-563. doi: 10.5603/CJ.2018.0116.

Chalès G. How should we manage asymptomatic hyperuricemia? Joint Bone Spine. 2019 Jul;86(4):437-443. doi: 10.1016/j.jbspin.2018.10.004. Epub 2018 Oct 11. PMID: 30316974.

Petreski T, Ekart R, Hojs R, Bevc S. Hyperuricemia, the heart, and the kidneys - to treat or not to treat? Ren Fail. 2020 Nov;42(1):978-986. doi: 10.1080/0886022X.2020.1822185. PMID: 32972284; PMCID: PMC7534372.

Petreski, T., Ekart, R., Hojs, R., & Bevc, S. (2020). Hyperuricemia, the heart, and the kidneys - to treat or not to treat?. Renal failure, 42(1), 978–986. https://doi.org/10.1080/0886022X.2020.1822185

Luk, A. J., & Simkin, P. A. (2005, November 15). Epidemiology of hyperuricemia and gout. American Journal of Managed Care, 11(15), S435-S442

Han, Q. X., Zhang, D., Zhao, Y. L., Liu, L., Li, J., Zhang, F., Luan, F. X., Liu, D. W., Liu, Z. S., Cai, G. Y., Chen, X. M., & Zhu, H. Y. (2019). Risk Factors For Hyperuricemia In Chinese Centenarians And Near-Centenarians. Clinical interventions in aging, 14, 2239–2247. https://doi.org/10.2147/CIA.S223048

Jakše B, Jakše B, Pajek M, Pajek J. Uric Acid and Plant-Based Nutrition. Nutrients. 2019 Jul 26;11(8):1736. doi: 10.3390/nu11081736.

Címke: ,

Nyitva tartás

Hétfő
8:00 - 16:00
Kedd
8:00 - 18:00
Szerda
8:00 - 16:00
Csütörtök
8:00 - 18:00
Péntek
8:00 - 16:00
Szombat - Vasárnap
Zárva

Kapcsolat

1135 Budapest, Jász u. 33-35.
+36 1 / 800 9333
+36 30 / 633 0961
hungariamed@hungariamed.hu

Időpontfoglalás

Időpontkérés

Egyszerű és gyors online időpontfoglalás lehetőség a HMM üzemorvos vizsgálatra, menedzserszűrésre, kardiológiai vizsgálatra, belgyógyászati szűrésre, konzultációra, stb...

Szakértelem és odafigyelés

Azokat a szakembereket állítottuk az Ön szolgálatába, akik tudásukkal, munkájukkal eddig is a szakterületük legelismertebb orvosai közé tartoztak.

Amit pedig a HMM egész gárdája fontosnak tart: szűnjön meg végre a klasszikus orvos-beteg viszony, mert igazán hatékonyan csak úgy lehet gyógyulni, ha orvosunk bizalmasunk és barátunk is egy kicsit!

 

   © 2018 Hungária Med-M. Minden jog fenntartva.

Weboldal készítés: networksolution.hu - Minőségi weboldal készítés DesArt.hu