Sokan tapasztalják, hogy a kalóriacsökkentés ellenére sem indul be a fogyás. Különösen igaz ez nőkre, akiknél az életkor, hormonális állapot és anyagcsere sajátosságai komoly hatást gyakorolnak a testsúly alakulására. De vajon mi történik a szervezetben, ha nem reagál úgy, ahogy elvárnánk?

A fogyás nem mindig csak akarat kérdése

A hízás vagy fogyási képtelenség mögött gyakran élettani, hormonális vagy metabolikus okok húzódnak meg. A helyzet nemcsak frusztráló, hanem sok esetben mögöttes egészségügyi problémát is jelezhet – amit csak kivizsgálással lehet feltárni. Az alábbi tényezők mind hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a fogyás elmarad:

1. Inzulinrezisztencia (IR): az anyagcsere csendes akadályozója

Az inzulin egy olyan hormon, amely a vércukorszint szabályozásáért felel. Inzulinrezisztencia esetén a sejtek nem reagálnak megfelelően az inzulin jelenlétére, emiatt a szervezet még több inzulint termel. A megemelkedett inzulinszint elősegíti a zsír raktározását, különösen a has tájékán, miközben az energiát sejtszinten nem tudjuk hatékonyan felhasználni.

Miért gátolja ez a fogyást?

• Magas inzulinszint mellett a szervezet „raktározó üzemmódba” kapcsol.
• Gyakori vércukor-ingadozások jelentkeznek, amelyek fokozzák az éhségérzetet.
• Az IR gyulladásos állapotot tarthat fenn a szervezetben, ami szintén lassítja az anyagcserét.

Gyakori tünetek: hasi hízás, fáradtság, szénhidrátéhség, pattanásos bőr, menstruációs zavarok, csökkent termékenység.

Kivizsgálás: éhomi glükóz és inzulinszint, 120 perces OGTT (glükózterhelés), HOMA-index.

2. Stresszhormonok (kortizol, adrenalin): ha a szervezet állandó riadókészültségben van

A krónikus stressz – legyen az munkahelyi, párkapcsolati, vagy akár rejtett alvászavar – tartósan megemelheti a kortizol szintjét, amely a mellékvesék által termelt „stresszhormon”. Ez a hormon arra készteti a szervezetet, hogy tartalékoljon, fokozza a vércukorszintet, és elősegíti a zsírszövetek, főleg a hasi zsír lerakódását.

Miért akadályozza a fogyást?

• A kortizol fokozza az étvágyat, különösen az édességek és zsíros ételek iránt.

• Rontja az alvásminőséget, ami tovább növeli az étvágyfokozó hormonokat.

Jellemző jelek: alvászavarok, ingerlékenység, sóvárgás cukros ételek után, has körüli hízás, fáradékonyság.

Kivizsgálás: reggeli és esti kortizol szint, DHEA-S, ACTH, stressz-index felmérés.

3. Pajzsmirigy-alulműködés: lassú anyagcsere, fáradt test

A pajzsmirigy hormonjai (T3, T4) felelősek az anyagcsere szabályozásáért. Ha ezek szintje csökken, az anyagcsere „lelassul”, így kevesebb kalóriát égetünk el nyugalomban is.

Miért okoz hízást vagy fogyási képtelenséget?

• Csökken az alapanyagcsere, így kevesebb kalóriát égetünk el nyugalomban is.
• Gyengül a zsírbontás, a szervezet inkább zsírt raktároz, mint mobilizál.

• Felborul az étvágy- és jóllakottságérzet hormonális szabályozása (pl. leptin, inzulin).

Tünetek: fáradtság, hidegintolerancia, székrekedés, hajhullás, súlygyarapodás, depresszió, puffadás.

Kivizsgálás: TSH, fT3, fT4, anti-TPO, anti-TG, pajzsmirigyultrahang.

4. Menopauza és perimenopauza: hormonális átrendeződés

A női hormonháztartás átalakulása (főleg az ösztrogén és progeszteron csökkenése) a 40-es évektől kezdődően megnehezítheti a fogyást, különösen a has tájékán. Ezen túlmenően a hormonális egyensúlyvesztés gyakran együtt jár alvászavarral, hangulati ingadozással és lassuló anyagcserével.

Miért változik a testsúly?

• Az ösztrogén csökkenése zsírraktározást indít el a hason.
• A csökkent progeszteron vízvisszatartást és puffadást okozhat.
• A hormonális egyensúlyhiány étvágyfokozódást válthat ki.

Tünetek: hőhullámok, éjszakai izzadás, ingerlékenység, alvászavar, súlygyarapodás.

Kivizsgálás: FSH, LH, ösztradiol, progeszteron, tesztoszteron, SHBG, D-vitamin.

5. Alváshiány és cirkadián ritmus zavar: mikor a test nem pihen eleget

A kevés vagy rendszertelen alvás nem csupán fáradtságot okoz, hanem komoly hormonális zavart is. A leptin – a jóllakottságért felelős hormon – szintje csökken, míg a ghrelin – az éhséghormon – szintje nő. Ráadásul alvásmegvonás esetén a kortizolszint is tartósan magas marad.

Miért hat a testsúlyra?

• Megváltozik az étvágy- és teltségérzet szabályozása.
• Nő a nassolás és az impulzív étkezés gyakorisága.
• Csökken az inzulinérzékenység, ami tovább fokozza a zsírraktározást.

Tünetek: állandó fáradtság, napközbeni álmosság, ingerlékenység, kontrollálhatatlan étvágy.

Kivizsgálás: alvásnapló, melatonin- és kortizolprofil, alváslabor szükség esetén.

A tartós eredményhez nem gyors diétákra, hanem ok-okozati feltárásra és személyre szabott megoldásra van szükség – ebben segíthet egy átfogó orvosi kivizsgálás.

Milyen vizsgálatokat javasolt elvégeztetni, ha nehezen megy a fogyás?

• Vércukor, inzulin, OGTT
• Kortizol, DHEA
• Pajzsmirigy-hormon panel
• Női hormonok (FSH, LH, ösztrogén, progeszteron)
• Alvásminőség, melatonin-szint
• Mikrobiom- és emésztési vizsgálatok (opcionálisan)

Milyen szakemberek segíthetnek a kivizsgálásban?

• Endokrinológus – hormonális egyensúly felmérése
• Dietetikus – személyre szabott étrend
• Belgyógyász – anyagcsere-állapot, általános egészség
• Pszichológus vagy coach – stresszkezelés, alvásproblémák

Feketéné Radó Barbara
dietetikus, egészségügyi tanár MSc

Hivatkozásjegyzék

• Hypothyroidism (Underactive). https://www.thyroid.org/hypothyroidism/
• Mayo Clinic. Healthy Lifestyle. Women's health. The reality of menopause weight gain. July 08, 2023
• Sleep Foundation. Sleep and Weight Loss. Up dated April 11, 2024 https://www.sleepfoundation.org/physical-health/weight-loss-and-sleep
• CDC. About Sleep. https://www.cdc.gov/sleep/about/?CDC_AAref_Val=https://www.cdc.gov/sleep/about_sleep/how_much_sleep.html
• NIH. Vitamin D. https://ods.od.nih.gov/factsheets/VitaminD-HealthProfessional/
• Hewagalamulage SD, Lee TK, Clarke IJ, Henry BA. Stress, cortisol, and obesity: a role for cortisol responsiveness in identifying individuals prone to obesity. Domest Anim Endocrinol. 2016 Jul;56 Suppl:S112-20. doi: 10.1016/j.domaniend.2016.03.004. Epub 2016 Mar 31. PMID: 27345309.
• Elliott SS, Keim NL, Stern JS, Teff K, Havel PJ. Fructose, weight gain, and the insulin resistance syndrome. Am J Clin Nutr. 2002 Nov;76(5):911-22. doi: 10.1093/ajcn/76.5.911. PMID: 12399260.